A Bükkalja legrejtélyesebb látnivalói közé tartoznak a kaptárkövek.
A fülkés sziklákat eredetileg a szomolyai lakosok nevezték „kaptárkövek”-nek. Eger környékén a „vakablakos kövek” kifejezést használták, máshol a „köpüskövek”, „bálványkövek”, „püspöksüveg” elnevezés is ismert.

Image
A régmúltban a kaptárkövek oldalába átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkéket faragtak. Az épségben lévő fülkék peremén jól láthatóan bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy a fülkéket lefedték, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzítették.
A fülkék eredetéről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született, melyek közül a középkori sziklaméhészkedésre történő felhasználás vált a legismertebbé. Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint azonban a fülkékbe a pogánylázadás idején elesett vezérek hamvait helyezték. Más vélekedés szerint a köveknek kultikus szerepe volt, őseink áldozóhelyével hozhatók kapcsolatba, ugyanis nem csak a fülkék az egyetlen faragott alkotásai e sziklatornyoknak: nem egy sziklakúp tetején érdekes, lefolyó-csatornával rendelkező tálszerű mélyedéseket találhatunk, melyek igen hasonlatosak más kultúrák áldozati sziklaoltáraihoz.
Image
Image
A fülkék eredetéről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született, melyek közül a középkori sziklaméhészkedésre történő felhasználás vált a legismertebbé. Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint azonban a fülkékbe a pogánylázadás idején elesett vezérek hamvait helyezték. Más vélekedés szerint a köveknek kultikus szerepe volt, őseink áldozóhelyével hozhatók kapcsolatba, ugyanis nem csak a fülkék az egyetlen faragott alkotásai e sziklatornyoknak: nem egy sziklakúp tetején érdekes, lefolyó-csatornával rendelkező tálszerű mélyedéseket találhatunk, melyek igen hasonlatosak más kultúrák áldozati sziklaoltáraihoz.

Szomolya, Királyszéke

Szomolyán, a Vén-hegy oldalában, a Kaptár-rét fölé magasodva helyezkedik el az a nyolc nagyobb kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat, mely Magyarország legtöbb fülkével rendelkező kaptárkő csoportja. A vonulat legimpozánsabb része az úgynevezett „Királyszéke”, ahol összesen 48 darab fülkét számolhatunk meg.

Demjén, Bányaél (Kő-tető)

Demjén központja fölé magasodó Bányaél (más néven Kő-tető) sziklafalán nemcsak 23 db fülke található, hanem tetején mesterségesen kialakított, lyukak, tál szerű mélyedések és csatornák mélyülnek.

Cserépváralja, Nagykúp

Cserépváralja határában, a Mangó-tetőn található hazánk egyik legmonumentálisabb kaptárköve. A Nagykúp déli oldala szabályos kúpformájú és 16 méter magas, az idősebb helyiek csak Ördögtoronyként emlegetik.

Demjén, Hegyeskő-tető

További jelentős kaptárkőcsoport található a településtől északra húzódó Hegyeskő-bérc nyugati, sziklás vonulatán, a Hegyeskő-tetőn, ahol öt egymástól elkülöníthető kaptárkő emelkedik összesen 11 darab fülkével. Ez a terület egyébként jelentős őskori lelőhely, főleg a felső paleolitikum eszközei kerültek elő a felszíni gyűjtések során.